Hatalmas név távozott közülünk! Meghalt háromszoros olimpiai bajnok, nyugodjon békében

Nyolcvanhét éves korában elhunyt minden idők egyik legkiválóbb szabadfogású birkózója, a fehérorosz Alekszandr Medvegy, aki szovjet színekben három olimpián is aranyérmet szerzett. Halálhírét a fehérorosz sportági szövetség közölte. Medvegy 1964-ben, Tokióban 97 kilóban, majd 1968-ban, Mexikóvárosban és 1972-ben, Münchenben nehézsúlyban (+97 és +100 kg-ban) diadalmaskodott az ötkarikás játékokon. Az 1972-es olimpián a Szovjetunió csapatának zászlóvivője volt a megnyitó ünnepségen. Hét világbajnoki és három Európa-bajnoki elsőséget is szerzett.

Medvegy aktív pályafutását követően edzőnek állt, majd a Fehérorosz Olimpiai Bizottság alelnöke és a Fehérorosz Birkózó Szövetség elnöke is volt. 2001-ben megválasztották a 20. század legjobb fehérorosz birkózójának, két évvel később az első tíz versenyző egyikeként bekerült a nemzetközi szövetség – akkor még FILA – Hírességek Csarnokába, majd 2005-ben a szervezet az évszázad szabadfogású birkózójának választotta.

Olvasd tovább

Ezt a súlyos hibát te is elköveted rántott hús sütés közben, mutatjuk, hogy kellene helyesen

Van néhány hiba, amit sokan elkövetnek a rántott hús készítésekor, de ezekkel a trükkökkel neked is tökéletes lesz.

Ha van valami, ami a legtöbb embernek eszébe jut a vasárnapi ebédről, az a húsleves és a rántott hús. Ennél tradícionálisabb vasárnapi ebédmenü nem létezik, de persze nem csak a hét utolsó napján lehet főzni egy jó húslevest, vagy lehet sütni néhány szép szelet karajt és csirkemellet. Viszont sokan elkövetnek néhány súlyos hibát a sütésekor, így aztán nem is lesz tökéletes a végeredmény, de most elhoztunk nektek néhány apró trükköt, amivel te is gyönyörű és ízletes rántott szeleteket készíthetsz.

Az ember gyakran keres rá egyszerű, hagyományos ételekkel kapcsolatos elkészítési praktikákra, trükkökre, hogy mivel is lehet kicsit finomabbá, ízesebbé, különlegesebbé tenni egy közkedvelt fogást. Például ott van a krumplis tészta, amit ha valaki ki fel akar turbózni, elég, ha hozzápirít egy kis füstölt szalonnát, és máris karakteresebb ízvilágot adunk az ételnek.

Vagy ott van a jó kis dinsztelt gomba. Ha ősszel frissen szedünk gombát az erdőben, és megcsináljuk vacsorára, érdemes a gombákat egy kis curry-vel együtt megpirítani, mert a curry sokkal jobban ki fogja hangsúlyozni az ízét. Persze nem szabad túlzásokba esni, mert a curry-t nem mindenki szereti, és nem is kell, hogy az ételünket elvigye az indiai gasztrokultúra irányába, tényleg csak egy kevés kell bele, ami még nem veszi el a gomba jellegzetes ízét.

A TÖKÉLETES RÁNTOTT HÚSHOZ VISZONT ELÉG NÉHÁNY APRÓ TRÜKK.

Először is a panírozáshoz használt tojásba ne tegyünk sót, hanem inkább a liszthez keverjünk egy keveset, illetve rakhatunk hozzá őrölt borsot és pirospaprikát is. Aztán a panírmorzsához is keverhetünk extra hozzávalókat, mint például reszelt citromhéjat, parmezán sajtot, rozmaringot, kakukkfüvet, tökmagot, napraforgómagot, szezámmagot - ezekkel mind kicsit megbolondíthatjuk a rántott húsunkat.

Sokan bosszankodnak amiatt, mert panírozás közben a tojás nem tapad rá rendesen a húsra. Ennek az az oka, hogy túl sok a liszt a húson, tehát mielőtt betennénk a tojásba, kicsit rázzuk le a felesleges lisztet a szeletről; ugyanígy a tojást is alaposan csorgassuk le, mielőtt átraknánk a morzsába.

Itt megint csak sokan elkövetik azt a hibát, hogy belenyomkodják a morzsába a húst, hogy jól rátapadjon. Erre azonban semmi szükség, bőven elég annyi, amennyit magától felvesz.

Aztán jön a sütés: nem mindegy ám, hogy milyen hőfokú zsiradékban sütjük a husit, hiszen ha túl forró, akkor megégeti a panírt, ha pedig nem elég meleg, akkor csak fő benne a hús, de nem sül. Ennek az a titka, hogy a zsiradék hőfoka akkor megfelelő, ha mindenütt egyformán serceg, de nem bugyborékol.

Végül pedig egy megjegyzés a vastagabb szeletek sütéséről: ezeket fedő alatt kell sütni nagyjából 5 percig, és menet közben egyszer megfordítani. Az utolsó 5 percben pedig levehetjük róla a fedőt, hogy a panírja ropogós legyen. Így nem fog megégni a panír, és a hús is alaposan át fog sülni.

Olvasd tovább

Leesett az állunk: Erős Antónia olyan szerelésben vezette a Híradót, hogy csak hüledezünk

A forróságban Erős Antónia csapata is úgy döntött, kell a könnyű öltözék a híradósnak. Egyszerre elegáns és vagány ez a szerelés. Mondhatnánk, hogy az a bizonyos kis fekete, csak újragondolva. Ami biztos, remekül áll Antóniának.

Hiába rövidnadrágos a szett, szerintük tökéletes illik egy kánikulai napon a Híradó műsorához.

Antónia Instagram-oldalán elárulta a véleményét, szerinte ez manapság már klasszikus ruhadarab.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Antónia Erős (@erosantonia) által megosztott bejegyzés

Olvasd tovább

Hamarosan komolyabb földrengés várható Magyarországon a kutató szerint, amire muszáj felkészülnünk

Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges. Írja a likeBalaton.hu

 

Magyarország földrengésveszélyeztetettsége

– Magyarország a tízmillió szeizmológus országa – mondja nevetve Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatója. És való igaz, ha valahol kicsit megmozdul a föld, telefonhívások, beszámolók tucatjai érkeznek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szakembereihez. Sőt, ma már a facebook hozzászólások és kérdések (https://www.facebook.com/krszo) viszik a prímet, nem véletlen, hogy az intézmény közösségi oldalán a kutatók szinte azonnal igyekeznek válaszolni az embereket foglakoztató kérdésekre. Éppen e nagy érdeklődés miatt döntött úgy az obszervatórium, hogy mostantól közösségi oldalán is havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földmozgásairól szóló statisztikát.

A Sashegyen lévő adatközpontba jelenleg 47 mérőállomásról futnak be online az adatok. Ebből tizenöt a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részeként működik, ám ezeken felül az AdriaArray program keretében 32 ideiglenes állomás is figyeli a kőzetlemezek mozgásait. E projekt célja a földrengésekben gazdag Balkán-félsziget geofizikai és geológiai tulajdonságainak jobb megismerése. A kiterjedt érzékelőrendszer segítségével így ma már nemcsak a lakosság által érzett rengéseket tudják detektálni, hanem az ennél kisebb, 1,5-2-es magnitúdójú eseményeket is.

– Minden állomás azonnal küldi az adatokat a központba, nagyon rövid időn belül látjuk a rengések erejét, így, ha szükséges lenne komolyabb intézkedés, azt gyorsan jelezhetjük a katasztrófavédelemnek. A lakossági kérdőíven beérkezett adatok pedig azért fontosak, mert azok segítségével tudjuk meghatározni az intenzitásértéket. Ez a szubjektív szám mutatja meg, hogy az adott rengésnek mekkora volt a szűken vett emberi környezetre gyakorolt „romboló” hatása. Ettől különböző szám az esemény során felszabaduló energiát jelző magnitúdó, ezt mérik a műszerek. Tudni érdemes, hogy egy 1-es magnitúdójú földmozgásnál nem kétszer, hanem harmincháromszor erősebb egy 2-es rengés 

– ad értelmet a médiában sokszor összemosott mérőszámoknak Kalmár Dániel.

És hogy miért van szükség ilyen sok mérőhelyre? Egyrészt azért, mert a biztosítók a megállapított maximális intenzitás alapján fizetnek kártérítést, másrészt meg azért, mert valójában

Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között.

Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani. Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni.

Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is.

Fontos kérdés, mit tegyünk, ha földrengést érzékelünk?

Ha egy épületen belül vagyunk, akkor fedezékbe kell bújni, ami lehet asztal, ágy, ajtókeret. A szoba sarkába húzódva is elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. Ha szabadtéren vagyunk, távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, cserepek okozta sérüléseket.

Mesterséges intelligencia segít a bányarobbantások és földrengések elkülönítésében

A földrengésektől érdemes különválasztani a bányarobbantások miatt földmozgásokat, amelyeket a szeizmográfok egy kiugró jellel mutatnak, míg a klasszikus földrengések esetében a jelek sokkal hosszabbak. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium most egy machine learning alapú módszeren dolgozik, amely valós időben képes elkülöníteni egymástól a kétfajta földmozgást, így spórolva munkaidőt a kutatók számára.

Olvasd tovább

Emlékeznek még az arany torkú Vásáry Andréra? Ez lett belőle napjainkra! Soha nem gondoltuk, hogy így fogjuk látni

Vásáry André nevét a Csillag Születik 2009-es, második évadában ismerte meg az egész ország. A férfi szoprán három versenyzőtársával együtt egészen a döntőig menetelt, ahol már csak a nézők szavazatai számítottak. 

Az RTL Klub tehetségkutatóját végül Tabáni István nyerte meg, de Vásáry Andrénak ezt nem kell bánnia, a műsor után egyre nagyobb sikereket ért el. Eddigi, 14 éves pályafutása alatt három arany- és egy platinalemezt kapott albumaiért.Vásáry André új külsejeA 38 éves énekes abban is egyedülálló, hogy azon kevés férfi hírességeink közé tartozik, akik nyíltan vállalják, hogy hajbeültetésre vállalkoztak. 2010 januárjában árulta el, hogy felveszi a harcot a korai kopaszodással. 

A beavatkozás után is maradt a rövid hajnál, és sokszor láthattuk baseballsapkában. Friss fotóin viszont már tőle nem megszokott frizurával szerepel. 

Olvasd tovább

Emlékeznek még a Csillag Születik gyerek nyertesére László Attilára? Ezt tette vele a pénz

A székelyföldi Kézdivásárhelyen született srácnak nem csak Magyarországon van rajongótábora, fellépett már Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Görögországban vagy Ausztráliában is.A tehetségkutatók tinédzser énekesei egykor és maAz egykori gyereksztárból mára jóképű, 24 éves fiatalember lett, aki továbbra is énekel. A koncertekről 2020-ban neki is le kellett mondania, így sok énekeshez hasonlóan ő is új dalokon dolgozott. Azt tervezte, hogy idén tavasszal kiadja első, csak saját dalait tartalmazó lemezét, amelyen ő ír minden szöveget, és a zenekarával együtt szerzik a zenéket. 

Jól haladnak a dalok megírásával, de a bevételeik kiesése miatt a lemez profi felvételével és annak magas gyártási költségeivel nehézségeik adódtak, így közösségi oldalán rajongóit kérte, hogy támogassák az album elkészültét.

"Terveim szerint április elején megjelenik az első dal videoklippel együtt, májusban pedig a legalább 10 új dalt tartalmazó korong, kézzelfogható formában is. Létrehoztunk egy kampányt, amin keresztül gyorsan és könnyen tudjátok támogatni a lemez elkészülését" - írta.

Olvasd tovább

Már nem csak kolléga Erős Antónia és Szellő István, a kapcsolatuk új szintre lépett

Már nem csak kolléga Erős Antónia és Szellő István

Erős Antónia és Szellő István több mint húsz éve vezetik közösen az RTL Klub esti híradóját. Az elmúlt két évtized alatt a magánéletük is összefonódott, emiatt egymásra nemcsak kollégaként, hanem barátként is tekintenek.

A műsorvezetőnő mind a mai napig fel tudja idézni, mi is történt pontosan azon a napon, amikor legelőször belépett a Híradó szerkesztőségébe.

„Egy nagy nyitott iroda volt, mindenki, aki aznap dolgozott, ott volt. Mentem az asztalt felé, István jött velem szembe, és széles mosollyal köszöntött, bemutatkoztunk egymásnak. (…) Egyszerű tévés lányként, aki feljött vidékről, azt gondoltam, majd mindenki nagyképű lesz itt, Budapesten, de István erre hamar rácáfolt” – idézte fel az emléket Antónia, hozzátéve: kollégája sokat segített neki abban, hogy könnyen beilleszkedjen az új környezetbe, valamint hogy hamar felvegye a fővárosi tempót. A két híradós bővebben is mesélt az egymáshoz fűződő viszonyukról és arról, mi minden történt velük az elmúlt 23 évben.

Még EZT is elintézték

A munkakapcsolatuk idővel barátsággá alakult át, később pedig még szomszédok is lettek.

„Mindketten lakást kerestünk, én kaptam egy ajánlatot egy cégtől, és mondták, hogy van még egy készülő lakás” – mesélte a István, hozzátéve: ezután megkérdezte a szintén lakást kereső Antóniát, hogy nem szeretne-e a családjával oda költözni. „Emlékszem, amikor még kezdődtek az építkezések, készültek rólunk közös fotók a gödörnél, ahova felhúzták a házat” – idézte fel Szellő. A két híradós még azt is elintézte, hogy lehessen egy közös medencéjük.

Olvasd tovább